Szülés és félelem
A szüléssel valami végérvényesen megváltozik. Anyák leszünk. Szülünk, és a fájásokban mintha lányságunkat is megsiratnánk. Fáj a búcsúzás. Mert kísért az új. És ahogy minden ismeretlenben, ebben is ott bujkál a félelem. 

Mondhatjuk bátran, hogy szülni manapság veszélytelenebb vállalkozás, mint közlekedni az utcán, hiszen közlekedési balesetben jóval többen halnak meg, mint szülésben. Mégsem jut eszünkbe szorongani, ha kitesszük a lábunkat otthonról. De ha gyereket várunk, rögtön föltámad bennünk az aggodalom. Félünk a szüléstől, féltjük magunkat, a gyerekünket, aggódunk a párkapcsolatunk miatt, veszélyben érezzük az egészségünket, a szépségünket, félünk a beavatkozásoktól, a fájdalomtól, a kiszolgáltatottságtól, az egyedülléttől, a kórházi környezet idegenségétől és bizonyára még sok minden mástól.
Holott a szülés természetes folyamat, amely önmagától – ráadásul nagyon biztonságos módon – zajlik. (Ha nem így volna, rég kihalt volna az emberiség.) Jogos-e hát ez a sokarcú félelem? Hiszen a modern műtéti technika, a diagnosztikus eljárások és a fejlett orvostudomány akkor is a segítségünkre siet, ha a természet "tévedett" valamiben. Mitől tartunk hát? Nem volna-e egészségesebb, ha kiűznénk magunkból ezeket a "rossz" érzéseket? Hiszen a pszichológusok régóta tudják, hogy a jó szülés alapfeltétele a biztonságérzet, a félelem és a stressz hiánya. Vagyis nem kellene félni! Ám a dolog korántsem ilyen egyszerű!
A szüléstől való félelem egyidős az emberiséggel. A szülés számos vallás szerint tisztátalan állapot, a szülő nő sátáni erők közelébe kerül. A magyar paraszti kultúrában is megtalálhatjuk azt a szokást, hogy a nőnek a gyermekágyas időszak végén asszonyavatáson kell részt vennie a templomban, és csak ezután mehet ismét emberek közé. Azt sejteti ez a gondolat, hogy ebben az időszakban olyasmi történik a nőkkel, ami egyáltalán nem szokványos, és ez joggal ébreszthet félelmet.

Sorsfordulók
A néprajzkutatók átmeneti rítusoknak nevezik azokat a szokásokat, amelyek az életsorsfordulókhoz köthetők. Ezek közül a legfontosabbak a születés, a halál, a beavatási szertartások, a házasság.
A beavatási szertartás alkalmával a lányból nő lesz, a fiúból férfi, a szülésnél a nő végérvényesen anyává válik, a férfi pedig apává. Minden sorsfordulónál különösen érzékelhetővé válik az idő múlása, ezért kerülünk közel ilyenkor a halál gondolatához. Ez pedig a legtöbb emberben félelmet kelt. A változás önmagában is szorongató élmény. Hiszen még az első szerelmes éjszakában is ott van valami bizonytalanság, a "hogy lesz ezután" érzése.
Az ember ősidőktől fogva igyekszik valahogy csökkenteni a változással együtt járó szorongását. S ahogy most civilizált korunkból visszatekintünk a világ népeinek ősi szokásaira, újra felfedezhetjük üzenetüket.
– Japánban például övet készítenek a férj ruhájából – meséli Molnár Judit pszichoterapeuta –, majd a várandós nő hasára kötik. S ez mint egy állandó ölelő kar fonja körül a kismamát és a születendő gyereket. Az erdélyi románok is hasonló szokást tartottak. Csak ők a férj gatyamadzagját kötötték a várandós nő derekára. Mi köze ennek a félelemhez? Ha átérezzük, hogy a kismama nagyon is tarthat az egyedülléttől, a bizonytalanságtól, a biztos támasz hiányától, akkor láthatjuk, hogy ez az öv, amely minden pillanatban átöleli a derekát, nagyon is biztonságot sugárzó eszköz.
– A Kongó környékén élő zuluk szokása, hogy a várandósoknak ébredés után a nap felé fordulva mély lélegzetet kell venniük, majd a kilégzéssel "kifújják" magukból a rossz álmokat, a félelmeiket – folytatja Molnár Judit.
A zuluk légzéstechnikája megegyezik a modern autogén tréning légzéstechnikájával. Mindkettő élettani szinten csökkenti a szorongást, a feszültséget. Azzal pedig, hogy a kilégzésre helyezik a hangsúlyt, megtanítják a várandós nőket, hogyan engedhetik el rossz érzéseiket. Szülésnél is ez a legjobb légzéstechnika. Ha azt mondják a szülő nőnek, hogy csukja be a szemét, tartsa vissza a lélegzetét, és nyomjon tiszta erőből, felhúzott lábakkal, ez biztosan nem az elengedést és az ellazulást segíti elő.
Nyelvrokonainknál, a manysiknál a nőknek sorsbabát kellett készíteniük San istenasszonynak áldozva. Tőle várhatták, hogy könnyű szülésük lesz, és egészséges gyereket hoznak majd világra. A babával nap mint nap törődniük kellett, megszólíthatták, és ezzel kimondhatták a félelmeiket. A szülő nőkhöz beengedték a tíz év körüli lányokat is. Feladatuk az volt, hogy énekeljenek egy dalt, amelynek ez volt a refrénje: "Engedelmeskedj anyádnak, figyelj a fájdalomra, ami világra hozott téged is!" A vajúdó nő a szülés alatt módosult tudatállapotba kerül, újraéli anyjával való kapcsolatát, saját születését – az anyával való kapcsolat felelevenítésébe sokféle rossz érzés is vegyülhet. A refrénszerűen ismételgetett mondat mégis azt sugallja, hogy a nő, aki most szül, él! Bármi történt is! Mert az ő anyja megszülte őt, tehát megoldott valamit. Ezt kell tennie neki is! Az Anya szó mögött az ősanyát is sejthetjük, akivel ez alkalommal szintén fel kell venni a kapcsolatot. Legalább ilyen elgondolkodtató az a felszólítás is, hogy figyelj a fájdalomra! Azzal, hogy a fájdalomra összpontosítanak, mélyítik a módosult tudatállapotot, s ha olyan mélységbe jutnak, ahol már csak a természet erői működnek, ott nem lesz se félelem, se fájdalom.
Ezek a szokások sosem tiltják, hogy érezzünk valamit. Bármit lehet érezni, félelmet is, de ezt el is lehet engedni. Ezért veszélyes, ha a szülés körüli segítők elutasítják a félelemről való gondolkodást – vélekedik a pszichoterapeuta. – A félelem arra való ugyanis, hogy túllendítsen bennünket, hogy továbbvigyen az úton.

Szokások nélkül
Ma nincsenek ehhez hasonló szokásaink, amelyek átsegítenének bennünket a félelmeinken. Egyedül maradunk velük. Magányunkban az orvostudomány próbál segítségünkre sietni, az oxitocin-infúzióval például a szülés gyors lezajlását, az epidurális érzéstelenítéssel a fájdalommentes szülés lehetőségét kínálják.
A belső utak törvényei pedig rendre elfelejtődnek.

Félelem–feszültség–fájdalom – történet az internetről
"Mivel könnyen és gyorsan tágultam, nem értettem, miért van szükség a méhszájtágításra… Annyira sírtam és kiabáltam a fájdalomtól, hogy egyszerűen nem volt erőm tiltakozni a beavatkozás ellen. Csak azt kívántam, legyünk már túl rajta minél előbb. A vége felé ahányszor csak megjelent az orvosom az ajtóban, mindig leálltak a fájásaim, mert annyira féltem. Szerintem a stressz nagyban hátráltatta a szülést. A kitolási szak úgy másfél órán át tartott, de még mindig jobb emlékként maradt meg bennem, mint ez a szörnyű és felesleges fájdalmat okozó beavatkozás. Nem értem, miért nem hagyják a nőket úgy szülni, hogy csak magukra kelljen figyelniük, és miért kell ilyen durván beleavatkozni a szülés menetébe."
"cscs"

Hogyan szelídíthetjük meg a félelmet?
– Ha félünk, ne próbáljuk ezt letagadni magunk előtt, hiszen ez teljesen természetes érzés ilyenkor!
– Fogalmazzuk meg egész pontosan, hogy mi az, ami szorongással tölt el bennünket!
– Beszéljünk édesanyánkkal saját születésünkről!
– Nézzük meg, hol fogunk szülni!
– Beszéljünk a szülésznőkkel, és ha lehetőség van rá, válasszunk közülük!
– Ismerkedjünk meg különösen részletesen azzal, ami bennünket erős félelemmel tölt el (például a császármetszéssel)!
– Beszéljünk olyan nőkkel, akiknek már van szülési tapasztalatuk! Nagyon hasznos, ha olyanokat kérdezünk, akik választott orvosunknál szültek.
– Válasszunk szülészorvost, és beszéljük meg vele előre, milyen szülést szeretnénk.
– Gondoljuk át azt is, mi történik majd velünk, a gyerekünkkel, ha nem terv szerint alakul a szülés!
– Merjünk választani és váltani, ha erre van lehetőségünk!
– Tanuljunk relaxációs technikákat!
– Nézzünk különféle szülésekről szóló filmeket, és olvassunk el mindent, ami ezzel kapcsolatban felkelti az érdeklődésünket!
– Tegyünk meg mindent azért, hogy a legjobbat hozzuk ki az adott helyzetből, bármi legyen is az!

12 tény a terhesség alatti szexről
1. Szexelni szabad!
Igen, egészséges terhesség alatt a durvaságtól mentes szex kockázatmentes. Ha az orvos eltiltja a párt a szextől pusztán a várandósság ténye miatt, ideje másik szülészt keresni!
Veszélyeztetett terhesség esetén is érdemes időről időre rákérdezni a részletekre. "Meddig érvényes a szextilalom?" Lehet, hogy csak óvatosságból javasolta az orvos a szexmentességet, de néhány hét múlva zöld jelzést ad. Még egy fontos kérdés: a "semmi szex" csak a közösülésre vonatkozik, vagy minden szexuális tevékenységre kiterjed? Esetleg csak az orgazmus tilos? Szinte biztos, hogy nem szükséges a kilenc hónap éjszakáit egymásnak hátat fordítva tölteni, még veszélyeztetett terhesség esetén sem. A bensőséges testi kapcsolatra mindkét félnek szüksége van, ha nem is az eddig megszokott módon. Persze, ehhez az szükséges, hogy bátran, találékonyan, az előítéleteket félretéve viszonyuljanak a témához.

Mikor jogosak a megszorítások?
- a jelenlegi terhességet megelőző sorozatos vetélések, illetve koraszülés esetén
- vérzés, folyás, alhasi görcsök esetén
- ha szivárog a magzatvíz
- ha kinyílt a méhszáj
- ha a placenta a méhszájon vagy annak közelében tapad

2. Vágyak takarékon
Van, aki a várandósság teljes idejére elveszti szexualitás iránti érdeklődését. A rossz közérzet, a fáradtság, esetleg a korábban átélt vetélések emléke vagy más lelki teher is közrejátszhat ebben. Sem az egyszerű elutasítás, sem a "legyünk már túl rajta" típusú gyors menetek nem segítenek abban, hogy továbbra is kiegyensúlyozott maradjon a szülőjelöltek kapcsolata. Ha eddig ez nem ment, most igazán itt az ideje, hogy beszélgessenek a szexről, és közösen találjanak jó megoldást!

3. Másra se tudok gondolni!
Valljuk be, egy gömbölyödő kismamáról inkább jut eszünkbe a szinte szűzies visszafogottság, mint a tomboló vágy. Pedig akár a hormonális, akár a lélektani állapotot vizsgáljuk, nagyon is érthető a dolog. Sokan nőiességük beteljesedéseként élik meg az áldott állapotot. Ez büszkeséggel, boldogsággal, elégedettséggel tölt el, ami szexuális magatartásunkra is erősen kihat. Rajta kismamák, csak semmi szégyenkezés, kényeztessék párjukat és önmagukat. Nem ritka, hogy a kismama álmaiban megjelenik a szexualitás – míg soha azelőtt, és soha a szülés után ilyet nem tapasztal. Ne ijedjen meg ettől, inkább kamatoztassa. A párja biztosan nem haragszik meg, ha hajnalban hozzá bújva beszámol ezekről, persze csak "szalonképes" formában – ahogy a kapcsolatuk megengedi.

4. Többszörös orgazmus? Hihetetlen!
Pedig igaz! A hormonháztartás teljes átrendeződése, a várandósság alatti ösztrogénszint emelkedésének hatására még azok a nők is átélhetnek többszörös orgazmust, akik addig soha. Sokan arról számolnak be, hogy ilyenkor élték át életük leghevesebb szerelmi élményét. Ehhez hozzájárul, hogy a külső és belső nemiszervek vérellátása megnő, nagyjából a negyedik hónapban a szeméremajkak duzzadtabbak és érzékenyebbek lesznek. Ezzel többnyire fokozott nedvesedés is jár, de lehet, hogy éppen az ellenkezője. Ha szükséges, keressük meg a várandós szexhez megfelelő síkosító krémet!

5. Ezen a héten mi esik jól?
Akinek várandós a párja, legjobb, ha már előre számol azzal, hogy hihetetlenül változatos lesz a szexuális élete – nem mindig jó értelemben. A várandósok többsége hullámzó szexuális étvágyról számol be. Az első trimeszterben a kismama életét megnehezíti a fáradtság, a telt mellek, a gyakori vizelési és hányinger. Ebben az állapotban inkább a kispárnájával szeretne összebújni, mint a párjával. A második harmadban többnyire megnő szexuális étvágy, javul a közérzet, s még nem nehezül el a test. A terhesség előrehaladtával kényelmetlenségek adódnak, a növekvő pocak útban van, a gondolatok már a szülés körül forognak.
Nemcsak a szexuális étvágy, de az anya testének érzékenysége is folyton változik. Ami őrjítően szexi volt tegnap, az ma már fájdalmas lehet.
Ennek tudatában nem túlzás, ha az apa minden együttlétet úgy kezel, mint a tapintatos szerető az első randit, hiszen minden alkalommal egy "ismeretlen" nőt tart a karjaiban.

6. A mellem! Nem ismerek rá!
Az egyik legváltozékonyabb testrész a női mell. A várandósság elején teltebbé válik, ha addig is telt volt, mostantól talán nehéznek is érezheti az anya. Ha fellobban a szexuális vágy, ez az érzés tovább fokozódik, az is lehet, hogy emiatt már a várandósság elején le kell mondania a párnak a misszionárius pozícióról. Megnő a mellbimbó érzékenysége is. Lehet, hogy eddig a komoly izgatás hozta lázba a nőt, mostantól a finom csókokon, cirógatáson kívül semmi nem esik jól, de az is lehet, hogy már az érintéstől is kellemetlenül érzi magát. Szerencsére ez a túlérzékenység a második harmadtól csökken. Az utolsó hetekben a szex hatására kevés tej csoroghat a mellből. A legjobb, ha ezt egyszerű előzetesnek tekintjük ahhoz, ami majd szülés után következik.

7. A szárnyaló apák
Ők még kívánatosabbnak látják a belső békétől, boldogságtól sugárzó kismamát. Csillogó tekintete, fényes, megerősödött haja, kisimult arca tovább fokozza a papa szerelmét és vágyakozását. Sokan figyelmesebbek, gondoskodóbbak, még szorosabbnak érzik a párjukhoz fűződő lelki köteléket. A növekedő pocak vonzó számukra, amely tovább fokozza szenvedélyüket és ragaszkodásukat.
Nagy megkönnyebbülést jelent, hogy – a fogamzásgátlás gondolatától szabadon – az örömszerzés az egyedüli cél.

8. Az aggódó férfiak
Ők a fentiektől gyökeresen ellentétes érzelmeket élnek át. A leendő édesapa nem éli át azokat a fizikai változásokat, amiket a kismama. A növekvő felelősségtudattól, egzisztenciális kérdésektől, az előtte álló feladatok sorától aggódó apának kisebb gondja is nagyobb a szexnél. Van, aki a babát és a párját is félti, más esetben a növekvő pocak és mell zavarja a férfit, nem érez vágyat, ha megváltozott külsejű párjára néz.
Bármi legyen is az ok, a kismama kedvét szegi az elutasítás. Az őszinte beszélgetés, esetleg pszichológus, orvos tanácsai segíthetnek, és a szex újból kellemes, élvezetes együttlétet hoz a pár életébe. Nem szabad feladni, kismamák!

9. A baba, és az ő agyrázkódása
Nem ritka, hogy a férfi attól fél, hogy a magzatnak fájdalmat okoz, esetleg a kicsi a heves szeretkezéstől agyrázkódást kap. Kedves gondolat ekkora erőt tulajdonítani a pénisznek, de, ha megvizsgáljuk a baba helyzetét, beláthatjuk, hogy szinte lehetetlen normális szex során kárt tenni a kicsiben. Az utódot a magzatvízzel telt magzatburok, a hüvely felőli erős izomzat, valamint a nyákdugó védi a sérüléstől. Ezzel együtt minden durvaságot kerülni kell, ami fájdalmat okoz, esetleg a hüvely vagy a méhszáj sérüléséhez vezethet.

10. A mama és a papa szexelnek
Ez az egyik legtöbbször előforduló mítosz, miszerint a magzat tudatában van annak, sőt érzi is, mi történik odakint... A baba mit sem sejt az egészből. Nem elég fejlett ahhoz az idegrendszere, hogy olyanokat gondoljon: "A mama és a papa szexelnek, hát nem undorító?", jobb esetben: "A mama és a papa szexelnek, hát nem csodálatos?". Természetesen az édesanya testének biokémiai változásai a szex során hatnak a magzatra, érzi az orgazmus hatására beindult izomösszehúzódásokat, de nem von le végzetes következtetéseket mindebből. A szex utáni élénk rugdosással nem üzenni akar, csupán az anya szívverésének szaporaságára válaszol.

11. Pozíciók
Azok a testhelyzetek, amelyek eddig beváltak, nem feltétlenül taroznak majd a legkedveltebbek közé. Új technikák, pozíciók kipróbálásával még harmonikusabb és élvezetesebb lehet a szexuális életet.
A negyedik hónap körül már kellemetlen lehet a háton fekvés. A növekvő méhre nehezedő súly miatt ekkortól célszerű olya testhelyzetet választani, amelyben a behatolás mélységét és ritmusát a várandós mama is irányíthatja. Erre legalkalmasabb, ha a nő van felül. A hasra semmiféle nyomás nem nehezedik az oldalfekvő pozíciónál, amikor a nőt hátulról, oldalt fekvésben öleli a férfi. A térdelő és ülő pozíció sokaknak azért kedvező, mert itt sincs a hasra nehezedő nyomás, a pocak védett. A lehetőségek tárháza végtelen, a kísérletező párok, olyan helyzeteket is találhatnak, amelyek a későbbiekben is a kedvencek közé tartoznak majd.

12. Természetes szülésindítás
Amíg a méhnyak nem érett – vagyis amíg nem jött el a szülés ideje –, addig az anya szervezete nem reagál a szexuális együttléttel járó "szülésindító" ingerekre. Ám, ha eljött az idő, bizony besegíthet egy kis szeretkezés. A spermában található a prosztaglandin nevű anyag, amit mesterséges szülésindításhoz is fel szoktak használni. Maga a szeretkezés és a gyönyör átélése pedig oxitocin felszabadulásával jár. Sokkal jobb érzés, mint infúzióban kapni. Nem ritka, hogy közvetlenül a szülés előtti napokban az anya nagyon kívánja a szexet. A természet mindenre gondol.